Egyetlen kormányzati döntés mindent megváltoztathat – indulhat az ingatlanárak csökkenése

Az év eleji lakásárrobbanás jelentősen átrajzolta Budapest költözési térképét. Érdekesség, hogy megindult a visszaköltözés az agglomerációból a fővárosba. Míg Pest vármegyébe csaknem 17 ezren költöztek ki Budapestről – ami országosan is a legnagyobb irány volt –, az agglomerációból 11 ezer ember érkezett vissza a fővárosba. Így az agglomerációs költözések mérlege mintegy 6 ezer fős népességcsökkenést jelentett Budapest számára. Az ország más részeiről beköltözők és kiköltözők együttes hatására a főváros lakossága összességében körülbelül ezer fővel csökkent – olvasható a vg.hu-n.

„Beigazolódtak a 2024 tavaszán megfogalmazott várakozásaink, mivel a fővárosi lakáspiac tavaly látványos élénkülést mutatott az előző évhez képest. A kereslet több hullámban élénkült, és ezzel párhuzamosan ismét emelkedni kezdtek az árak. A növekvő lakásárak erősítették a kiköltözési hullámot, ami hozzájárult a fővárosi lakosságszám tavalyi csökkenéséhez” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A legtöbb budapesti költözőt a XIII. kerület vonzotta, ide több mint 5500-an érkeztek más kerületekből, őt követte Újbuda (XI. kerület) 4700, valamint Zugló (XIV. kerület) 4550 beköltözővel. A fővároson kívülről érkezők is főként a III., XI. és XIII. kerületeket választották, ahol a betelepülők 8–9 százaléka telepedett meg. A költözési egyenleg legnagyobb mértékben a VII., VIII. és IX. kerületek lakosságát növelte 500-550 fővel.

– tette hozzá Balogh. Kerületen belül a III. és a XVIII. a leghűségesebb, ahol a legtöbben lakóhelyet váltottak, de nem hagyták el kerületüket. Ezzel szemben az I. és az V. kerületből sokan költöztek el, ami az árak különbségére vezethető vissza.

„Ez annak köszönhető, hogy Budapest két legdrágább kerületéről van szó. Az I. kerület árszintje tavaly és idén is nagyjából 40 százalékkal, az V. kerületi lakásoké pedig 60 százalékkal haladja meg a budapesti átlagot” – magyarázta a szakértő. 

A 2025-ös árrobbanás eltérően érintette a kerületeket: a legdrágább az V. kerület, ahol a négyzetméterár 1,6 millióról 2 millió forintra nőtt, míg a legolcsóbb a XXIII., ahol az átlagos négyzetméterár 693 ezerről 803 ezerre emelkedett. Az árkülönbség a legdrágább és legolcsóbb kerületek között 2,3-szorosról 2,5-szörösre nőtt, ami tovább fokozhatja a kiköltözési hullámot.

– mondta Balogh László. A vevők legnagyobb kihívása ma, hogy a lokáció, az élhetőség és a megfizethetőség hármasából legtöbben csak kettőt tudnak kompromisszum nélkül választani. „A tapasztalatok alapján a vásárlók egy része bízik a későbbi jobb alkupozíciókban, ezért most nehezebben köteleződnek el egy-egy adásvétel mellett” – értékelte Balogh László.

A nyitókép illusztráció (Shutterstock)